Hajdúdorog

Hajdúdorog 9,070 lakosával Hajdú-Bihar megye tizenegyedik legnépesebb városa, és 10,065 hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb települése. A helyiek és a környékbeliek által gyakran csak Dorognak nevezett város a megye észak-keleti részén, a hajdúböszörményi kistérségben fekszik. A régió többi településéhez hasonlóan a megélhetés legfőbb forrását hagyományosan itt is a mezőgazdaság adja. A város kiterjedt külterületét tizenöt dűlőre osztották fel, amelynek alapját a hagyományos gazdálkodás adta. A különböző dűlők más talajszerkezettel rendelkeznek, és emiatt más mezőgazdasági tevékenység vagy haszonnövény kapcsolódik hozzájuk.

A város központját park díszíti, ahonnan minden érdekes látnivaló megtekinthető. A déli park központja egy szobor, amely a Jákob és az angyal címet viseli, míg az út átellenében fekvő északi park központjában áll a Hajdúk kútja. Ez a kút a hét hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Polgár és Vámospércs) címereit és neveit viseli magán. A hétoldalú kutat Zsolnay-kerámiából készítette Fürtös György iparművész.

A kutat elhagyva átkelünk az úttesten és a Görög Katolikus Általános Iskola épülete előtt elhaladva elérjük a templomkertet. A hatalmas több százéves tölgyek árnyékában magaslik az imént jellemzett székesegyház. (Az Óvoda utcai kocsányos tölgyek Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeit képviselik.) E mellett található a Városháza. A város járdáit sokfelé szegélyezik faragott padok vagy egyéb táblák, melyek a nyaranta rendezett faragó-táborokban készültek.

A központon kívül megéri még elmenni a Rózsa utcába, és ott a Tájházat megtekinteni, vagy a Jackovics utcában felkeresni a Helytörténeti Múzeum kiállítását. Itt őrzik a Temetőhegy sok kincsét, és egy egyháztörténeti kiállítás is helyet kapott a múzeumban. Az Ady Endre út és a Tanító út sarkán áll Magyarország első Görög Katolikus Gimnáziuma. A modern felszereléssel ellátott iskolát sok görög katolikus választja tanulmányainak helyszínévé, nemcsak hazánk határain belül.

A város nagy szülöttjeinek szokás nevezni Görög Demetert és Mészáros Károlyt. Itt született Lwoff-Parlaghy Vilma festő is. Rajtuk kívül azonban nagy tisztelet övezi a városban Bocskai István és Farkas Lajos nevét is.

Forrás: Wikipédia