Komádi

Komádi város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben. A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan.

Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regestrumba. Ekkor Comadnak, azaz Komádnak írják a települést. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.

1842-ben fejezik be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.

A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.

1923. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.

Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második. világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001 július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.