A vádirat szerint a cég fő tevékenységi köre hirdetés volt. A bt. megalakulását követően 2007. június 28-ig autótulajdonosokkal kötött reklámszerződéseket, a megállapodások értelmében pedig a gépkocsikra a társaság által biztosított öntapadós matricát ragasztották fel. A szerződések szerint a gépkocsi tulajdonosoknak munkanapokon minimum napi 30 kilométert kellett megtenniük, amelyért havonta 40 ezer forintot kellett volna kapniuk. Ha csak napi 20 kilométert tettek meg, akkor 25 ezer forint járt volna. A szerződések hatályba lépésének az volt a feltétele, hogy a sértettek a vádlottnak vagy üzletkötőinek 95 ezer és 215 ezer forint közötti óvadékot adjanak át.
A vádhatóság szerint a bt Debrecenen kívül Miskolcon, Szolnokon és Egerben is tartott fenn fiókirodát, ahol a vádlott és a megbízott üzletkötők sorra kötötték a sértettekkel a reklámszerződéseket. A megkárosított ügyfelek között Hajdú-Bihar, Heves, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyei autótulajdonosok is vannak, összesen 118-an. Többségük 165 – 185 ezer forintot fizetett be a cégnek, huszonnyolcan egy forintot sem kaptak vissza, de a többiek is csak az óvadék töredékét kapták meg fizetség gyanánt. Több esetben házaspárok mentek bele az álüzletbe, mindkettejük autójára szerződést kötöttek és duplán fizették be a belépőt. Egy borsodi házaspár például 260 ezer forinttal szállt be és egy fillért sem kapott vissza. Egy hevesi férfi mindkét autójára kötött reklámszerződést, de a 290 ezer forint óvadékkal szemben csak egyetlen havi díjhoz, 40 ezer forinthoz jutott hozzá.
Elbulizta az emberek pénzét
Az ügyészség megállapította, hogy a sértettektől befolyt pénzt a vádlott részben a cég működésére, részben saját megélhetésére, szórakozására fordította. A vádlott egykori élettársa elismerte, egyértelműen a haszonszerzés volt a férfi célja, ezt egy véletlenül kihallgatott telefonbeszélgetés is megerősíti, amelyben a vádlott azt mondta: „Na ma is kerestem egymillió forintot és nem dolgoztam meg érte.”
T. Rudolfnak már a szerződések megkötésekor tudnia kellett, hogy teljesíthetetlenek a megállapodásokban foglalt kötelezettségek, hiszen a cég bevételének zöme csak az óvadékokból származott. A vádhatóság szerint azzal is tisztában kellett lennie, hogy ez a fajta reklámtevékenység nem lehet nyereséges, hiszen már a bt. létrehozásakor is több olyan hír jelent meg a médiában, miszerint a hasonló cégek fizetésképtelenek.
A vádlott összesen csaknem 21 millió forint kárt okozott a 118 sértettnek, amelyből a kezdeti időszakban mintegy 5 és fél milliót fizetett ki havi díjazásként.
Első fokon börtönbe küldték a csalót
T. Rudolfot 15 nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett és száz kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, valamint a számviteli rend megsértésének bűntettében 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság, valamint 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottnak meg kell fizetnie a több mint 400 ezer forint bűnügyi költséget is.
Az eljárás során 34 sértett kártérítési igényt jelentett be, amelynek a bíróság helyt adott, így az ítélet értelmében T. Rudolfnak a jogerős döntést követő 30 napon belül csaknem 5 millió forintot kell kifizetnie a becsapott autótulajdonosoknak.
Az ítélet még nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett.
A vádhatóság szerint a bt Debrecenen kívül Miskolcon, Szolnokon és Egerben is tartott fenn fiókirodát, ahol a vádlott és a megbízott üzletkötők sorra kötötték a sértettekkel a reklámszerződéseket. A megkárosított ügyfelek között Hajdú-Bihar, Heves, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyei autótulajdonosok is vannak, összesen 118-an. Többségük 165 – 185 ezer forintot fizetett be a cégnek, huszonnyolcan egy forintot sem kaptak vissza, de a többiek is csak az óvadék töredékét kapták meg fizetség gyanánt. Több esetben házaspárok mentek bele az álüzletbe, mindkettejük autójára szerződést kötöttek és duplán fizették be a belépőt. Egy borsodi házaspár például 260 ezer forinttal szállt be és egy fillért sem kapott vissza. Egy hevesi férfi mindkét autójára kötött reklámszerződést, de a 290 ezer forint óvadékkal szemben csak egyetlen havi díjhoz, 40 ezer forinthoz jutott hozzá.
Elbulizta az emberek pénzét
Az ügyészség megállapította, hogy a sértettektől befolyt pénzt a vádlott részben a cég működésére, részben saját megélhetésére, szórakozására fordította. A vádlott egykori élettársa elismerte, egyértelműen a haszonszerzés volt a férfi célja, ezt egy véletlenül kihallgatott telefonbeszélgetés is megerősíti, amelyben a vádlott azt mondta: „Na ma is kerestem egymillió forintot és nem dolgoztam meg érte.”
T. Rudolfnak már a szerződések megkötésekor tudnia kellett, hogy teljesíthetetlenek a megállapodásokban foglalt kötelezettségek, hiszen a cég bevételének zöme csak az óvadékokból származott. A vádhatóság szerint azzal is tisztában kellett lennie, hogy ez a fajta reklámtevékenység nem lehet nyereséges, hiszen már a bt. létrehozásakor is több olyan hír jelent meg a médiában, miszerint a hasonló cégek fizetésképtelenek.
A vádlott összesen csaknem 21 millió forint kárt okozott a 118 sértettnek, amelyből a kezdeti időszakban mintegy 5 és fél milliót fizetett ki havi díjazásként.
Első fokon börtönbe küldték a csalót
T. Rudolfot 15 nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett és száz kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, valamint a számviteli rend megsértésének bűntettében 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság, valamint 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottnak meg kell fizetnie a több mint 400 ezer forint bűnügyi költséget is.
Az eljárás során 34 sértett kártérítési igényt jelentett be, amelynek a bíróság helyt adott, így az ítélet értelmében T. Rudolfnak a jogerős döntést követő 30 napon belül csaknem 5 millió forintot kell kifizetnie a becsapott autótulajdonosoknak.
Az ítélet még nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett.
