Magyarországon haltermelésből származó évi 20 ezer
tonnányi hal mennyiségének fokozatosan 30 ezer tonnára növelése a
feladat, amihez várhatóan az EU támogatásával is számolni lehet - mondta
a vidékfejlesztési tárca erdészeti, halászati és vadászati
főosztályának vezetője az MTI-nek.
Bardócz Tamás ismertetése szerint az EU a 2014-2020 közötti
időszakban nagy súlyt helyez az édesvízi halászat, haltermelés
(esetleg akvakultúra) fellendítésére, ugyanis a piac igényeivel az
unión belüli haltermelés nem tud lépést tartani. A fejenként
elfogyasztott átlag évi 23 kilogramm hal felét Norvégiából,
Dél-Amerikából, Ázsiából fedezik, ezen aránytalanságon szeretne az
unió változtatni. Magyarország a régi tradíciók nyomán jelenleg is a
legnagyobb édesvízi haltermelők közé tartozik, a tógazdasági
halászatban csupán a lengyelek és a csehek előzik meg – mondta a
szakember.
Az uniós források felhasználásával juthat pénz az intenzívebb
haltermelésre, ami zárt medencében vízforgatással, tudományosan
megtervezett etetéssel egyszerre nagyobb mennyiségű hal nevelését
jelenti. Ugyanakkor a hagyományos halastavaknál a költséges
iszapkotrás, tófelújítás és a gépesítés támogatásával, az átgondoltabb
takarmányozással, a lehalászás gépesítésével új technológiák
alkalmazásával jobb minőségű, nagyobb gasztronómiai értékű ponty
kerülhet a hálóba, márpedig ez a fajta hal adja a hazai tavakból
kifogott hal nagyobb hányadát – tette hozzá.
Amíg Magyarország édesvízi halászatban, haltermelésben az európai
élmezőnybe tartozik, addig a fogyasztás alig éri el az évi fejenkénti
négy kilót. Az igények feltámasztására a halgazdaságok a választék
bővítésére törekednek. Így a ponty mellett a választék bővítésére egyre
újabb fajok jelennek meg.Például a Hajdú-Bihar megyei Tukán afrikai törpeharcsa előállítására rendezkedtek be. Növekszik a pisztráng és a tok halak hazai előállítása is, Jászkiséren pedig a geotermikus víz hulladék hő kihasználására az ínyenceknek való trópusi halfaj, a barramundi tenyésztésére álltak rá. A Biharugra környékén meglévő, de sokáig elhanyagolt tórendszer helyrehozásával egy új halprogram is beindulhat. A terv szerint itt egy feldolgozó üzem épül, ahol a közétkeztetésben is felhasználható szálkamentes haltermékeket állítanak elő – mondta a főosztályvezető.
A haltermelés mellett a szakember szerint nagy jelentősége van a természetes vizeken folyó halgazdálkodásnak is. A halászok és horgászok évente mintegy 6-7 ezer tonna halat fognak ki folyóinkból, tavainkból. Szeptember 1-jén életbe lépett a halgazdálkodást szabályozó új törvény, amelynek egyik fontos célja az orvhalászat visszaszorítása. Ebben sokat segít az is, hogy az új Btk. jogszabály bűncselekménynek minősíti az orvhalászatot, ami segíthet rendet teremteni a nemzeti kincsként számon tartott balatoni, tiszai, dunai élővilág megóvásában – húzta alá a szakember.
Kiemelt figyelmet érdemel szerinte a Balaton, amelynek vize a part menti csatornahálózat kiépítésének jóvoltából a fürdőzők örömére jelentősen javult. A tiszta víz azonban kevésbé kedvez a halaknak, megcsappant a halállomány, aminek ellensúlyozására jelentősen korlátozták a Balatoni Halászati Zrt. tevékenységét, vagyis kevesebb halat foghatnak ki a tóból. A halhiány következtében állt elő az a sajátos helyzet, hogy a part menti halsütödékben jobbára tengeri halat árulnak, a rabsicoknak pedig sokmilliós üzlet a szervezett formában feketén kifogott, az éttermeknek eladott értékes fogas, süllő és más balatoni hal – hangsúlyozta a szakember.
A szigorú új jogszabály azonban gátat vethet e káros gyakorlatnak, mert akár két év börtönt is kaphat a zavarosban halászó bűnöző. Az éttermeknek pedig fogási tanúsítvánnyal kell igazolniuk, honnan származik a feltálalt hal. Az állami halászati társaság viszont ellenőrzött módon, a tó élővilága ökológiai egyensúlyának megőrzésével, a horgászokkal összhangban tevékenykedhet. Mindezek eredményeként várhatóan már akár a jövő évi szezonban a tengeri halak mellett több balatoni keszeg és más hal sül majd a halárusok, éttermi konyhák serpenyőjében – mondta Bardócz Tamás.
Fotó:Szarvas-Fish Kft.
