Debrecen – A nemzetközileg is jelentős lelet
segíthet a kutatóknak a nomád nagyállattartó őskori nép szokásainak a
megismerésében.
Egy nomád őskori nép törzsi főnökének sírját fedezték fel a Déri
Múzeum régészei egy nemzetközi csoporttal közösen Hajdúnánás határában
egy legelőn – értesült a Dehir.hu.
A szakemberek korábbi elpusztult halmok után kutattak egy viszonylag
új geofizikai módszerrel. A magnetométeres mérések biztató eredményt
hoztak, így ezek alapján tűzték ki az ásatási helyszínt – tájékoztatta a
Dehir.hu-t Dani János, a Déri Múzeum tárvezető régésze.
A szakember elmondta, hogy a nemzetközi kutatásban a Lengyel
Tudományos Akadémia, a Pozsonyi Egyetem, az Olmützi Régészeti Intézet, a
Bristoli Egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai is
részt vesznek a Déri Múzeum gesztorsága alatt. Az előzetes vizsgálatok
hatékonysága később be is bizonyosodott, a régészek ugyanis nem
mindennapi leletet találtak az ásatási helyszínen.
- A feltárás során egy őskori temetkezés maradványaira bukkantunk.
Egy nomád nagyállattartó őskori nép törzsi főnökének a sírja lehetett,
aki a Jamnaja-kultúrához avagy a gödörsíros kurgánok népéhez tartozott. A
beszakadt sírkamrát vizsgálva kiderült, hogy a sír rabolt, a csontok
nincsenek anatómiai sorrendben, de így sok fontos dolgot megtudhatunk
belőle, főleg a temetkezési szokásokról, a sírok kialakításáról –
magyarázta Dani János.
A régész elárulta, hogy a sírkamara feltárásával a szakemberek
megismerhetik az őskori nép temetkezési szokásait: miként emelték a
sírokat, hogyan temették bele halottaikat, milyen szertartásokat
végeztek. A szakember azt mondja, nem akármilyen személy lehetett az,
akit így temettek el. A sír érdekessége ugyanis, hogy egy késő rézkori
település közepén fekszik, így szakemberek, azt is feltárhatják, hogy
Kr. e. 3500-3000 környékén milyen közösség élt itt.
A lelet nemzetközileg is jelentős lehet, hiszen a kutatók sokat
megtudhatnak arról, hogy a keletről beköltöző Jamnaja-kultúra – amelynek
maradványait Európában legnyugatabbra a Kárpát-medencében találták meg –
miként élt együtt a helyi népekkel. Dani János kiemelte, hogy a
legújabb módszereknek köszönhetően egy-egy személy életmódjáról, a
környezetéről, de még akár az általa bejárt területekről is lehet
adatokat gyűjteni.
