Pósán László: 2002-ben volt utoljára jelentősebb bérrendezés a
pedagógustársadalomban, s most kezdődik egy hasonló, ám még nagyobb
volumenű. Közös bennük, hogy mindkettő a polgári kormányhoz köthető. Bár
az első ugyan a Medgyessy-kormány idejére esett, de az tette lehetővé,
hogy előtte a polgári kormány jelentős pénzt halmozott fel az
államkasszában. Fedezet csak egyszeri alkalomra volt, addig tartott, míg
a szocialista kormány el nem herdálta a Fidesz által megtakarított
pénzt. Viszont mivel a későbbiekre már a törvény előírta, az
önkormányzatoknak kellett kifizetni ezeket a megemelt béreket. Számukra
ez nagyon nagy terhet jelentett, nagyon sok önkormányzat egyszerűen nem
tudta kigazdálkodni. Mi a mostani béremelésnél abból indultunk ki, hogy
akkor lehet bevezetni, ha a gazdaság megteremti hozzá a forrásokat.
Azaz nem hitelből indul, mert az zsákutca, csapda lenne.
Dehir.hu: Ezért nem vezették be már korábban az életpályamodellt?
Pósán László: 2010-ben egy súlyos válságban lévő országot
vettünk át. A helyzet hasonló volt mint Görögországban. Ma viszont meg
lehet nézni, hol tartanak a görögök és hol tartunk mi. Magyarország
kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, erre az Európai Unióhoz való
csatlakozás óta nem volt példa. Emellett nem nőtt a munkanélküliség,
hanem – ellentétben az európai trendekkel – csökkent, ezzel szemben
pedig ha nem is óriási léptékben, de nőtt a foglalkoztatottság. Óvatos
derűlátásra ad okot, hogy növekedésnek indult a gazdaság, jövőre már a
külföldi elemzők is 2,6 százalékos emelkedést prognosztizálnak. Ezek
tették lehetővé, hogy olyan területeken, ahol akut probléma volt a
bérkérdés, hozzá tudjunk látni a bérrendezéshez. Az egészségügyben már
korábban elkezdődött – s ott még nem is ért véget! –, most pedig elindul
a pedagógusoknál. Ezért is kulcsfontosságú az életpályamodell.
Egyébként bizonyos területeken már most tanárhiány látszik,
kisvárosokban fizika vagy matematika szakos tanárt ma például egyáltalán
nem könnyű találni.
(Nagy Gábor fotója)
Dehir.hu: Mi ennek az oka?
Pósán László: Nyilvánvalóan nagy szerepe van ebben annak is,
hogy a társadalmi megbecsültség hiányán túl a szocialisták bolognai
rendszer felelőtlen bevezetésével tönkretették a pedagógusképzést. Mi
pedig nem akartunk további éveket várni, s miután látszott, hogy a
gazdaság teljesítőképessége bizonyos többletet eredményez már most is,
ezért a kormány úgy döntött, induljon a modell annak az összes
bérvonzatával. Idén az eredetileg tervezett összegek 60 százalékával
kezdünk, jövőre újabb 10, aztán megint újabb 10 százalékkal emelkednek
majd a bérek, s így 2017-re elérjük a 100 százalékot.
Dehir.hu: Számokra lebontva konkrétan ez mit fog jelenteni? Mondana példát?
Pósán László: Vegyük a nagy átlagot, a D fizetési osztályt.
Itt most 114 ezer forint az alapilletmény. Egy főiskolát végzett tanár
számára, aki idetartozik, s már itt van a pályán 6–8-10 éve, az új
rendszerben 155 ezer forintot jelent majd, az egyetemet végzettek
esetében pedig körülbelül 175 ezer forintot. Ez azért elég tetemes
különbség. Az átlagos béremelés 34 százalékos lesz,
így 30-80 ezer forintokról beszélünk. A régebbi bérbesorolási logikát
sem dobtuk ki az ablakon, viszont mostantól jóval nagyobb hangsúlyt
kapnak a minőségi elemek. Számítanak majd a tanulmányi versenyek
eredményei, a nyelvvizsgák, s még nagyon sok más – ezeket rendeletek
szabályozzák.
Fotó: illusztráció
Dehir.hu: Kikkel kezdik?
Pósán László: Akik már régebben, 6-8 éve ott vannak a pályán,
azok besoroltatnak a pedagógus I. kategóriába, s ahogy elkezdődnek a
minősítések, az életpályamodell rendszerében tudnak majd felfelé
menetelni. A leggyorsabban a legfelső kategória megállapítása történhet
majd, mivel a tudós- és kutatótanárok jóval kevesebben vannak, őket
könnyebb lesz besorolni. Ahol viszont nagyobb a létszám, ott lassúbb a
folyamat. Összességében azt mondhatom, hogy míg 2009-ben a Bajnai
kormány elvett egyhavi fizetést – a tizenharmadikat – a pedagógusoktól, a
mostani bérrendezés ezzel a bizonyos 60 százalékkal is 4 havi pluszt
ad.
Dehir.hu: Nem mindenki van tisztában azzal, milyen munkát végeznek
a tanárok. Sokan ma is azt hiszik, hogy van heti 20-25 órájuk, meg
három havi nyári szünetük…
Pósán László: Aki ilyet mond, az nem látott még iskolát
belülről. Kezdjük ott, hogy eleve nincs három hónap szünet. A tanév a
gyerekek számára június közepéig tart, a pedagógusok meg június végéig,
július elejéig dolgoznak utána is, nagyjából akkorra végeznek az
adminisztrációval. Augusztus 10-15. körül pedig már bejárnak az
iskolába, s készítik elő a tanévet. Aztán jön az iskolai időszak: ha
kivesszük a hétvégét, akkor lényegében olyan munkaóraszámot kapunk, ami
átlagosan a legtöbb munkavállalóra igaz. Ugyanakkor látni kell azt is,
hogy egy tanár a rendelkezésre álló szabadságkeretet nem veheti ki
bármikor. Nem mehet el januárban síelni, vagy az elő- illetve
utószezonban üdülni, hiába lenne akkor sokkal olcsóbb. Sokan ebbe bele
sem gondolnak. Kíváncsi lennék arra, bármely más foglalkozásban dolgozó
mit szólna, ha azt mondanák, kizárólag júliusban és augusztus legelején
veheti ki a szabadságát.
Fotó: illusztráció
Dehir.hu: S hogyan alakulnak a heti óraszámok mostantól?
Pósán László: A tanárok munkaideje heti 40 órában van
rögzítve, mint minden ágazatban. Ez eddig virtuális, elméleti keret
jelentett, többnyire abból indult ki minden iskolaigazgató, mennyi a
heti kötelező óraszám, és ezen túlmenően mennyi az az idő, ami az órákra
való készüléssel, a neveléssel kapcsolatos egyéb elfoglaltságokkal
(dolgozatjavítás, ügyelet, szülői értekezlet, fogadóórák stb.) telik el.
Nagyon sokféle kimutatás született a szakszervezetek részéről, ezek
szerint volt, ahol a heti 40 órát jóval meghaladta, másutt a 30-at alig
érte el, azaz nagyon egyenetlenül alakult a leterheltség. A mostani
rendszer nem a heti kötelező óraszámot szabja meg, hanem abból indul ki,
hogy van heti 40 óra munkaidő, s ebből 32 órát az iskolában kell
tölteni a tanárnak. Tehát a letanított órákon túl is bent kell
tartózkodnia. Ezáltal nagyobb mozgás tere lesz az igazgatónak, aki
egyenletesebben tudja elosztani a terheket, könnyebb tudja megszervezni a
gyerekek ügyeletét, vagy betegségek esetén a helyettesítést.
Dehir.hu: Megszűnik viszont a túlóra pótlék.
Pósán László: A túlórát eddig a kötelezőn felüli
óraterhelésért kellett fizetni. Előfordult, hogy a korábbi tanévekben
ahol például nem töltöttek be egy-egy státuszt, vagy tartós
munkaszervezési gond adódott, ott a túlórapénz
tartósan beépült egy-egy tanár évi javadalmazásába. Nyilván nem jó, ha a
rendszer tartósan így működik, ezért is látjuk úgy, hogy a mostani
bérrendezéssel a tanárok túlnyomó többsége jobban jár. Mivel eddig a
túlóra kifizetése az önkormányzatokhoz tartozott, volt iskola, ahol
busásan megfizették, mások viszont egy vasat sem tudtak adni, ami
nyilvánvalóan igazságtalanság volt. Az új rendszerben megnézzük, hol
volt indokolt a rendszeres pluszpénzek kifizetése, és hol volt
indokolatlan. Úgy gondolom, ha az országban van 160 ezer pedagógus,
ebből 155 ezer biztosan jobban fog járni a mostani béremeléssel.
