Akár Debrecenben vagy más hajdú-bihari településen élőmagánszemélyek és vállalkozók számára is érdekes lehet az alábbi cikk:
A NAV bármely magyar adózóra vonatkozóan,
bármely adónem tekintetében kérést intézhet majd a svájci adóhatósághoz,
amely a legtöbb esetben köteles lesz a kért információt kiadni.
Mint arról korábban beszámoltunk,
amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci
jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a
banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya. Az információcsere történhet
kérésre, automatikusan, vagy spontán módon.
"Az egyezmény alkalmazásával a jövőben a NAV bármely magyar adózóra
vonatkozóan, bármely adónem tekintetében kérést intézhet majd a svájci
adóhatósághoz, amely legtöbb esetben köteles lesz a kért információt
kiadni. A megkeresés teljesítésének nem lehet akadálya az, hogy a kért
adat banktitoknak minősül. A kapott információt a NAV felhasználhatja az
adózóval szemben tett adómegállapítás során, ami különösen akkor lehet
veszélyes, ha a magyar adózó a Svájban lévő jövedelmei forrását nem
tudja megfelelően igazolni. Ilyenkor a súlyos adójogi szankciók mellett
akár büntetőjogi felelősségre vonásra is számíthat, ugyanis nincs
akadálya annak, hogy a NAV az adatokat a büntető hatóságoknak
továbbítsa" – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda
adópartnere.
Svájccal hazánknak már eddig is volt kettős adóztatási egyezménye,
azonban ez a régi, 1981-ben aláírt megállapodás nem biztosította az
adóhatóságok közötti információcserét. Ennek legfőbb oka feltehetően az
volt, hogy a pénzügyi központként működő Svájc különösen a
titoktartásnak, a banktitoknak köszönhetően tudta fenntartani erős piaci
pozícióját. Az utóbbi években ez jelentősen megváltozott: Svájc a
nemzetközi nyomásnak engedve fellazítani látszik a banktitok
intézményét, és egyre hatékonyabban működik együtt más államok
(adó)hatóságaival. Az új svájci-magyar egyezmény is ennek egyik kiváló
példája.
Idén januárban jelentette be a kormány, hogy visszamenőlegesen
átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési
céllal külföldre kivitt pénzekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor
arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van
még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az
1500-2000 milliárdot is elérheti.
