Létavértes

Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben. Debrecentől 24 km-re, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki Löszös Hát találkozásánál fekszik. Szomszédos települések: Kokad (kb. 6 km), Újléta (kb. 9 km), Pocsaj (kb. 15 km), Monostorpályi (kb. 8 km).

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve, illetve Debrecenből, Biharkeresztes - Pocsaj felől, Berettyóújfalu - Pocsaj felől vagy Vámospércs felől érhető el. A jelenlegi magyar - román országhatár kb. 5 km-re található a településtől, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Hajdú Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen - Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Chyre nemzetség birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik itt szép úrilakot is építettek itt. Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görög katolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[