Debrecen – Az ingyentankönyvet felmenő rendszerben, évente egy évfolyamot ugorva vezetik be; a jelenlegi másodikosok és az idősebbek így kimaradnak a „buliból”.
Ebben a tanévben először a rászorulók mellett minden elsős általános
iskolás ingyen kapta meg a tankönyveit. Orbán Viktor miniszterelnök az
új tanév első napján, Törökbálinton már arról beszélt, hogy ez csak a
kezdet, és „fontos, hogy minden általános iskolás ingyen juthasson hozzá
a tankönyveihez.”
Másodikosok a Hunyadiban: ők végig fizetnek a könyvekért
Pár órával később egy budapesti sajtótájékoztatón Sipos Imre, az
Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési helyettes államtitkára
elmondta, idén több mint 708 ezer diáknak (rászorulóknak és elsősöknek)
jár az ingyen tankönyv. Rászorultsági alapon évfolyamonként átlagosan a
diákok fele jogosult az ingyenes tankönyvtámogatásra. Az államtitkár
kiemelte, az ingyentankönyv rendszerébe „a jövő tanévben újabb
évfolyamként lépnek be majd a másodikosok, és ezután felmenő rendszerben
a többi osztály.”
A Dehir.hu arról érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériumánál,
hogy a felmenő rendszer pontosan mit is takar, ezt ugyanis a köznevelési
törvény sem definiálja pontosan. Azt szerettük volna megtudni, hogy ez
azt jelenti, hogy tanévenként egy évfolyammal bővítik-e az
ingyentankönyvesek körét, vagy esetleg előfordulhatnak-e nagyobb ugrások
is. A válasz a Köznevelésért Felelős Államtitkárságtól érkezett meg,
eszerint minden évben egy évfolyammal bővül a kör. Mindez azt jelenti,
hogy a jelenlegi elsősök az általános iskolai tanulmányaik alatt végig
ingyen kapják a tankönyveket – akár rászorultak, akár nem. Ugyanakkor a
mostani másodikosok és a náluk idősebbek úgy járják majd ki a nyolc
osztályt, hogy végig fizetniük kell a tankönyvekért – kivéve persze a
rászorulókat.
Lehetett volna másképpen?
A Dehir.hu szerkesztőségében összedugtuk a fejünket, és arra
jutottunk, igazságosabb lett volna, ha nem felmenő, hanem inkább lemenő
rendszerben vezették volna be az ingyentankönyvet. Eszerint a mostani
nyolcadikosok kapták volna térítésmentesen a könyveket, jövőre pedig már
a nyolcadikosok mellett a hetedikesek is, és így tovább. Ezzel a
módszerrel az összes jelenlegi általános iskolásnak lett volna legalább
egy olyan tanéve, amikor nem kellett volna fizetnie, és a jelenlegi
elsősök is beléptek volna pár év múlva az ingyentankönyvesek körébe. A
csökkenő gyereklétszám miatt persze ez több pénzébe került volna az
államnak, hiszen most több a nyolcadikos, mint az elsős, ráadásul az
idősebbek tankönyvei drágábbak, mint az elsősöké. A különbség azonban
talán mégsem akkora, ami elviselhetetlen terhet rótt volna a
költségvetésre.
Mivel vigasztalódhatnak a jelenlegi másodikosok és az idősebbek?
Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál arról is érdeklődtünk,
tervezik-e, hogy a mostani másodikos, harmadikos, negyedikes, ötödikes,
hatodikos és hetedikes korosztály tagjait a jövőben kompenzálják, lévén
ők és a szüleik a rendszer „vesztesei”. A Köznevelésért Felelős
Államtitkárságtól érkezett írásos tájékoztatásban erre a kérdésünkre nem
kaptunk választ, ugyanakkor a leírtakból arra lehet következtetni, hogy
szerintük minden gyermek és családja nyertese a tankönyvellátás
átalakításának. Leszögezik, hogy „a kormány 2010-től kezdődően
megállította a tankönyvárak emelkedését. Míg 2005 és 2010 között akkori
oktatásirányítás infláció feletti áremelést tett lehetővé, addig
2010-től a szakterületért felelős miniszter minden évben élt árkorlátozó
jogával és a tankönyvek árát gyakorlatilag befagyasztotta, továbbá a
2013/2014-es tanévtől kezdődően a tankönyvcsomagok legdrágább elemének
számító nyelvkönyvek árát csökkentette, ezzel hatékonyan mérsékelte az
árak emelkedését.”
Az államtitkárságnál úgy vélik, ezekkel az intézkedésekkel a
kormánynak sikerült megakadályoznia az iskoláskorú gyermekeket nevelő
családok anyagi terheinek növekedését.
